Emlős: melegvérű állat, szőrrel.
Hordozó: az állatban benne van a betegséget okozó vírus vagy baktérium, de a betegség tünetei nem jelennek meg rajta.
Sok ember gondolja, hogy minden denevér veszett. Ez egyszerűen nem igaz. Bár a denevérek hordozhatják ezt a betegséget, nagyon kevés – valójában 200 állat közül 1 – beteg.
A veszettség egy olyan fertőzés, ami az idegrendszert és az agyat támadja meg. A veszettséget vírus okozza. A leggyakoribb útja a veszettség elkapásának az, ha egy veszett állat megharap minket. Bármilyen emlős hordozhatja a vírust, beleértve a kutyákat, macskákat, rókákat, denevéreket és még az embert is.
A veszettség komoly betegség, és végzetes lehet, ha nem kezelik. Évente 55000 ember hal meg veszettségben, és az esetek 99%-ában a kutyák a felelősek. A legtöbb ilyen eset Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában fordul elő.
A legjobb módszer a fertőzés terjedésének megállítására, ha beoltatod a kutyádat, macskádat és egyéb házi kedvenceidet a kór ellen. Nagyon kevés fertőzés van Magyarországon, mert a legtöbb gazdi beoltatja az állatait.
Csak akkor kaphatod meg a veszettséget, ha egy veszett állat megharap, vagy kapcsolatba kerülsz a nyálával. Ez azt jelenti, hogy nem kaphatod meg a kórt pusztán úgy, hogy ránézel egy denevérre. A legtöbb denevér csak önvédelemből harap. Ha belebotlasz egy denevérbe, a legjobb, amit tehetsz, hogy nem nyúlsz hozzá. Ha berepül a szobádba, rögtön szólj a szüleidnek, vagy egy másik felnőttnek. Ha egy denevér megharap, a sebet nagyon alaposan mosd le szappannal, aztán szólj egy felnőttnek, és azonnal menj orvoshoz. Ha a denevér még mindig ott van, akkor a felnőtt óvatosan felemelheti a denevért egy bőrkesztyűvel vagy más eszközzel úgy, hogy ne érjen hozzá, és elvihetitek őt is az orvoshoz. Ő meg tudja vizsgálni, hogy a denevér veszett volt-e. Ha nem, nincs mitől félned. Ha igen, az orvos adni fog egy sorozat injekciót, ami megelőzi, hogy elkapd a veszettséget.
Centers for Disease Control and Prevention(link is external)
Bat Conservation International(link is external)
Elizabeth Hagen. (2017, May 31). Veszettség, (Pereginé Bojtos Judit Mária, Trans.). ASU - Ask A Biologist. Retrieved January 11, 2025 from https://askabiologist.asu.edu/veszettseg
Elizabeth Hagen. "Veszettség", Translated by Pereginé Bojtos Judit Mária. ASU - Ask A Biologist. 31 May, 2017. https://askabiologist.asu.edu/veszettseg
Elizabeth Hagen. "Veszettség", Trans. Pereginé Bojtos Judit Mária. ASU - Ask A Biologist. 31 May 2017. ASU - Ask A Biologist, Web. 11 Jan 2025. https://askabiologist.asu.edu/veszettseg
By volunteering, or simply sending us feedback on the site. Scientists, teachers, writers, illustrators, and translators are all important to the program. If you are interested in helping with the website we have a Volunteers page to get the process started.