Denevérek

Mutasd/Rejtsd el a fontos szavakat

Mi a visszhangos helymeghatározás?

A visszhangos helymeghatározásnál a hanghullámokat, és azok visszhangját használjuk, hogy meghatározzuk a tárgyak helyét. A denevérek ezt a tájékozódáshoz, és az élelem megtalálásához használják. A helymeghatározáshoz a denevérek hanghullámokat bocsátanak ki a szájukból vagy az orrukból. Amikor a hanghullámok nekiütköznek valaminek, visszhang keletkezik. A visszhang a tárgytól a denevér fülébe tér vissza. A denevérek ez alapján állapítják meg, hogy hol van a tárgy, mekkora és milyen az alakja. A visszhangos helymeghatározásnál a denevérek olyan vékony tárgyakat is észrevesznek akár tökéletes sötétségben is, mint az emberi haj. Ez lehetővé teszi, hogy szúnyog-méretű rovarokat is megtaláljanak, ami sok denevér kedvenc csemegéje.

bat echolocation

 

Az alábbi képen az őszes denevér hangmintázatát látod a Nyugati Ökológiai Kutatóközpontból. Használhatod a lenti lejátszót, hogy meghallgasd, vagy töltsd le az mp3-file-t itt.

sonogram

 

Hogy még több denevér hangját meghallgasd, látogasd meg ezt a weboldalt: USGS(link is external)

Tudtad, hogy más állatok is használnak visszhangos helymeghatározást? A Delfinek, bálnák, cickányok, és néhány madár is így találja meg a táplálékát. Néhány vak ember is megtanulta, hogy tájékozódjon a környezetében.

Az emberek nem hallják az ultrahangot, amit a denevérek kibocsátanak, de néhány rovar igen. Ilyen néhány moly, bogár és tücsök. Amikor a molyok ezt meghallják, megfordulnak, és elrepülnek, vagy cikk-cakkban, spirálban vagy hurok alakban kezdenek el repülni, hogy a denevér ne egye meg őket. Néhány tücsök és bogár kattogó hangot ad ki, ami elijeszti a denevért, és így kerülik el, hogy zsákmányul essenek.

Tudtad, hogy a katonaság által használt szonár- és radarnavigációs rendszerek a denevérek visszhangosításához hasonlóan működnek? A mérnökök még a denevér visszhangosítását is alkalmazták terveik fejlesztésére. Ahogy a denevéreknél, a szonár is hanghullámokat használ a tájékozódáshoz és egyes tárgyak, például tengeralattjárók és hajók helyének meghatározásához. Az egyetlen különbség, hogy a szonárt víz alatt használják, a denevérek pedig a levegőben végzik a helymeghatározást. A radar elektromágneses hullámokat használ a tárgyak, például repülők vagy hajók helyzetének meghatározására. A denevérekhez hasonlóan a radart is a levegőben használják.

sonar illustration

 A hanghullámokat és a hangvisszaverődést a denevérek és a delfinek használják visszhangra.

További információ a : Denevérek

Lásd a hivatkozást

Donald Griffin (1915. Augusztus 3 - 2003. November 7) volt az a zoológus, aki felfedezte, hogyan tájékozódnak a denevérek. Ő volt az első ember, aki a "visszhangos helymeghatározás" szót használta, hogy leírja, hogyan találják meg a denevérek a megfelelő irányt. Ezen felül a munkája segítette a radar és a szonár kifejlesztését is.

Be Part of
Ask A Biologist

By volunteering, or simply sending us feedback on the site. Scientists, teachers, writers, illustrators, and translators are all important to the program. If you are interested in helping with the website we have a Volunteers page to get the process started.

Donate icon  Contribute

 

Share to Google Classroom